Nem kérnek a háborús propagandából: az osztrákok többsége nem fél Oroszországtól

Az ukrajnai háború kezdete óta az Oroszországtól való félelem Nyugaton folyamatosan nő. De vajon ez a félelem indokolt, vagy csupán a média és a politika által felfokozott hisztéria? – tette fel a kérdést Gudula Walterskirchen a Libratus portál hasábjain.

Walterskirchen szerint az egyik narratíva szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, miután leigázta Ukrajnát, még többre lesz kedve. Magyarország felé vonulna a csapataival, Orbán átengedné őket, és hamarosan már Bécsben lennének. A másik narratíva szerint Ukrajna után Putyin a balti államokat is megtámadná, és a korábban a szovjet birodalom részét képező kis államokat is bekebelezné – a NATO-tagságuk ellenére.

De mit gondolnak erről az osztrákok?

A Libratus magazin abból a célból, hogy megtudja mit gondolnak az osztrákok Európa biztonságáról, az orosz fenyegetésről, és a közös hadseregről exkluzív felmérést készíttetett. A portál megbízásából a Közvélemény-kutató és Adatelemző Intézet (IFDD) által elvégzett felmérésben három konkrét kérdést tettek: 

• Létre kell-e hozni egy uniós hadsereget, vagy minden országnak önmagát kell megvédenie? 
• Ön szerint reális, hogy Oroszország egy ukrajnai békemegállapodás után újabb európai országot fog megtámadni?
• Fél attól, hogy Oroszország is megtámadja Ausztriát?

EU-hadsereg, Nato vagy valami más?

Az első kérdésre a legnagyobb csoport, 41 százalék, az uniós hadsereg mellett foglalt állást. A válaszadók 20 százaléka úgy vélte, hogy a NATO-nak kellene átvennie a védelmet – beleértve a jelenleg semleges Ausztria védelmét is. 17 százalék úgy vélte, hogy minden országnak saját magát kellene megvédenie, és összesen 21 százalék valamilyen más megoldást részesítene előnyben, vagy bizonytalan volt.

Walterskirchen ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy egyelőre nincs terv arra vonatkozóan, hogy pontosan hogyan is kellene kinéznie ennek az uniós hadseregnek vagy egy uniós védelmi koncepciónak: „Miben különbözik a NATO-tól, vagy miben egyezik meg vele, a NATO mellett kell-e felépíteni, ki a parancsnok stb.”

A válaszadók párthovatartozását tekintve nagy különbségek mutatkoztak a véleményekben: míg a Zöldek, a NEOS és az ÖVP szavazóinak több mint 60 százaléka támogatta az uniós hadsereget, addig az FPÖ szavazóinak csak 10 százaléka támogatta ezt az elképzelést. Utóbbiak egyharmada volt azon a véleményen, hogy Ausztriának saját magát kell megvédenie.

Oroszország megtámadja Európát?

A második kérdés esetében a válaszadók 45 százaléka tartotta nagyon vagy valamelyest valószínűnek, hogy újabb támadásra kerülhet sor, például a balti államok ellen. Ezt a forgatókönyvet 49 százalék valószínűtlennek vagy lehetetlennek tartja. Itt is szembetűnő, hogy nagy különbség van az eltérő politikai irányultságú szavazók tekintetében. Az ÖVP támogatóinak 64 százaléka, azaz kétharmada nagyon vagy inkább valószínűnek tartja ezt a forgatókönyvet. Ezzel szemben az FPÖ támogatóinak csak 24 százaléka gondolja így. Közülük 74 százalék tartja ezt inkább valószínűtlennek vagy lehetetlennek. Az SPÖ támogatói körében az értékelés nagyjából kiegyensúlyozott.

Nem félnek az oroszoktól

A válaszadók 68 százaléka nem, vagy alig tart attól, hogy Oroszország Magyarországon keresztül bevonul Ausztriába. Ettől a forgatókönyvtől mindössze 27 százalék aggódik,

A pártpreferencia itt is árulkodó: az SPÖ és a Zöldek támogatói körében a legmagasabb az aggodalom (38 százalék), a NEOS és az FPÖ körében pedig a legalacsonyabb. A legkevésbé a NEOS párt támogatói aggódnak: 79 százalékuk nem tart egy Ausztria elleni orosz támadástól. Ez 4 százalékkal több, mint az FPÖ támogatói körében, akik szintén alig aggódnak emiatt. 

Walterskirchen szerint ezek az eredmények összhangban vannak a tapasztalt katonatisztek – például Harald Kujat tábornok, a német fegyveres erők korábbi főfelügyelője és a NATO Katonai Bizottságának korábbi elnöke – elemzéseivel. Kujat nemrégiben kijelentette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország az EU vagy valamelyik NATO-ország megtámadását tervezné.

Ezt a nézetet osztja Karl Majcen, a fegyveres erők korábbi osztrák főfelügyelője és Günther Greindl tábornok is. Greindl arra hivatkozik, hogy szinte egyik nyugalmazott tábornok sem ért egyet a politikusokkal és azokkal az aktív katonákkal sem, akik nyilvánosan nem mondhatnak ellent a politikusoknak.

Nyitókép: JOE KALMAR / AFP

***